A világ 10 legdrágább festményéről itt és itt írtam korábban. A legborsosabb áron elkelt festmények azonban nem feltétlenül jelentik, hogy ezek a legismertebb alkotások is. Mostani, valamint a következő bejegyzésemben bemutatom a világ 10 leghíresebb festményét. Vannak ugyanis alkotások, amelyeket nem lehet nem ismerni. A leghíresebb festmények többnyire múzeumok tulajdonában vannak, akik nem szívesen válnak meg tőlük, ezért a műgyűjtők általában hiába várnak a nagy lehetőségekre.
Leonardo da Vinci: Mona Lisa, 1503-1519
Minden idők leghíresebb festménye a Leonardo da Vinci által festett Mona Lisa, amely jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva. A művészettörténet egyik legnagyobb talánya övezte a képet. Egészen 2008-ig csak találgatták, hogy ki lehet a festményen szereplő rejtélyes hölgy. A Heidelbergi Egyetem kutatói oldották meg a rejtélyt 2008 januárjában. A képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható a bizonyítékok szerint. A 20. század egyik legnagyobb műkincslopása is a Mona Lisához köthető. 1911-ben Vincenzo Peruggia lopta el a képet Louvre-ból. A kép 1913-ban Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.
Leonardo da Vinci: Mona Lisa, 1503-1519
(Forrás: Artchive)
Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889
A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjaként számon tartott Vincent van Gogh 1889-ben festette a Csillagos éj című képét Arles-ban. A holland művész életében csupán egyetlen festményt adott el, munkássága halála után vált jelentőssé. Az alkotást jelenleg New York-ban tekinthetjük meg a Modern Művészetek Múzeumában.
Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889
(Forrás: MoMa)
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, 1498
A 15. századi freskó a milánói Santa Maria delle Grazia kolostorban található. A festmény az utolsó vacsora egyik jelenetét ábrázolja, mikor Jézus bejelenti, hogy a tizenkét apostol egyike el fogja árulni őt. Egy számítástechnikai szakember szerint Leonardo Da Vinci egy negyven másodperces zenei mű megfejtéséhez tartozó titkos kódot rejtett el a festményében. Egyes vélemények szerint pedig Jézus jobbján János apostol helyett Mária Magdolna szerepel, aki a próféta állítólagos gyermekének az anyja. Ez utóbbi elmélet jelenik meg például Dan Brown A Da Vinci kód című regényében is.
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, 1498
(Forrás: Wikipedia)
Edvard Munch: A sikoly, 1893-1895
A sikolynak négy változata készült el. A négy Sikoly-kép közül már csak egy található magánkézben, ez jelenleg a világ 7. legdrágábban elkelt festménye, a többi alkotást norvég múzeumok őrzik. A művet a mai napig az expresszionista szorongás meghatározó kifejezéseként tartják számon. A sikoly a világon az egyik legtöbbet idézett, használt motívum, számtalan reprodukció készült róla, és rengeteg „eredettörténetet” találtak ki hozzá az évek során.
Edvard Munch: A sikoly, 1893-1895
(Forrás: Wikipedia)
Michelangelo: Ádám teremtése, 1508-1512
A festmény a Vatikánban található Sixtus-kápolna mennyezetén tekinthető meg. Az 1508 és 1512 között keletkezett mű kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük a freskó legismertebb részletét, Ádám teremtését. Ez az egyik legismertebb alkotás a reneszánsz fénykorából.
Michelangelo: Ádám teremtése, 1508-1512
(Forrás: Wikipedia)
A lista másik felét a következő bejegyzésemben mutatom be.
